Az MSÚSZ Farkas József-díjasa: Zádor Péter

A Magyar Sportújságírók Szövetsége Farkas József-díjjal tüntette ki a gyulai kongresszuson Zádor Pétert. Csinta Samu méltatta őt.   I

tt most egy deklaráltan mélységesen elfogult laudáció következik. Tudniillik a soron következő díjazott a barátom. Felnőtt kori barátság, azon ritkák közül való, amelyeket bizonyára mindannyian különösen megbecsülünk, ha megadatik nekünk. Egyébként is állandóan együtt élek vele, szobám falán ott lóg az egyik fotója, dokumentumértékű. Rajta az 1987-es római atlétikai világbajnokság 100 síkfutásának döntője rajtja, balról jobbra Carl Lewis, Ben Johnson és Kovács Attila, ebben a körben talán mondanom sem kell: minden idők legjobb magyar vágtázópillanata.

Szakmai élete olyan mértékben bővelkedik eseményekben, hogy felsorolásuk is a műfaj mennyiségi korlátainak szétfeszítésével fenyeget. Dolgozott 11 atlétikai világbajnokságon, 37 tenisz Grand Slam-tornán, több Davis-kupa és Fed-kupa mérkőzésen, számtalan ATP-versenyen. Fotózott négy labdarúgó Bajnokok Ligája-döntőn, több más nemzetközi kupameccsen. Éveken át dolgozott a Magyar Teniszszövetség hivatalos fotósaként, három évtizeden át a Magyar Atlétikai Szövetség hivatalos fotósaként, több felvonásban sok évig pedig az MTK fotósaként tevékenykedett. Húsz éven át a Népsport, majd a Nemzeti Sport külső munkatársa volt, 1983-tól kezdődően számos, Magyarországon rendezett sportvilágverseny szervezőbizottságának fotós ügyekért felelős vezetőjeként vált ismertté. Az őt utolérő díjak, elismerések közül hadd említsük a MSÚSZ által 2017-ben odaítélt Gyulai-díjat, 1994-ben az Ezüstgerely fotópályázat első helyezettje volt, a későbbiekben ugyanott 2., illetve 3. helyezést is elért. Ugyanakkor miniszteri különdíjban részesült a Zádor és Záhonyi című fotóalbumért. Nem beszélve személyes kedvencemről, a Szergej Bubkáról készült monacói képről, amely éveken át a Nike sportszergyártó hivatalos fotóinak egyike volt.

És hogy el ne felejtsem: ő magyar atlétika egyetlen világbajnoka, amit 1997-ben Athénban szerzett a legendás Marik-Erdei-Zádor-Csinta négyes fogat pótolhatatlan tagjaként.

Számomra azonban mindenekelőtt a mindig segítőkész, a sportot minden rezdülésében ismerő sportfotóst jelentette. Persze könnyű volt neki, hiszen Tamás Gyula mögött egy ideig a Vasas kapusa is volt, így némi túlzással jobban érezte a következő mozdulatot, mint maga a megörökítendő sportoló. Ezért aztán ma is élmény vele sportközvetítést nézni.

Mindent összegezve: a MSÚSZ 2024-es Farkas József-díjasa Zádor Péter, aminek személy szerint jobban örülök, mintha magam kaptam volna meg. Péter, barátom, élvezd még sokáig kollégáid és barátaid megbecsülését!

2024-05-31